Hoffmann Rózsa államtitkár asszony a kormány nevében a mai napra ígérte az idén elinduló egyetemi év finanszírozásának ismertetését.
A bejelentés azonban továbbra sem tartalmaz konkrét számokat, kereteket, pusztán az állam által finanszírozott hallgatói keretszámokat ismertették, amelyek már a Széll Kálmán Terv alapján is előre jelezhetőek voltak. Az új rendszerben a teljesen és a részben finanszírozott hallgatók száma együttvéve sem éri el a szocialista kormány idején teljes állami finanszírozásban részesülő hallgatók számát.
Konkrétumok hiányában az idén érettségiző diákok továbbra is sem tudják, hogy mennyi pénzért tanulhatnak majd választott intézményükben, milyen tandíjakra, mely intézmények bezárására, mely szakok elsorvasztására kell számítaniuk. E mellett a kormány olyan hallgatói szerződéskötésre tesz javaslatot, ami komoly kockázatokat jelenthet a hallgató szempontjából döntése meghozásakor. A ma ismertetett új rendszerben – bár még sok a bizonytalanság, de – előfordulhat, hogy már-már kockázatot, lehetséges egzisztenciális veszélyt jelenthetne a felsőoktatásba jelentkezés: aki nem úgy ugrál, ahogy azt az államtitkárság diktálja, az rögtön milliós tartozással kezdheti karrierjét.
A durva forráscsökkentés mellett a kormány eredményként próbálja feltüntetni egy új diákhitel-konstrukció bevezetését. Valójában a bevezetés világos beismerése annak, hogy a kormány radikálisan megdrágítja az egyetemi tanulmányokat, korlátozza a diákok bejutását, a felsőoktatás finanszírozását pedig igen jelentős részben piaci szereplőktől várja el. Mindezt ráadásul azon a napon sikerült elfogadni, amikor a forint az euróval szemben történelmi csúcsra drágult, hazánk kockázati megítélése és ezzel a hozamelvárások pedig az egekben járnak.
Ugyanígy problémás a röghöz kötés ötlete. Miközben ez jogilag is problémás lehet, valójában nem a hazai tudásfelhasználást, hanem a menekülést ösztönzi a hazai rendszerből. Az előterjesztés így a többszázezer forintra rúgó féléves tandíjakkal együtt egyértelműen a külföldi diplomaszerzést vagy a továbbtanulás reményének feladását ösztönzi.
A kormány terve szembe megy saját deklarált céljaival, a Magyarország által is aláírt Európa 2020 programmal és tulajdonképpen a józan ésszel. Feladja az eddig követett tudásalapú társadalom koncepcióját, helyette pedig megcélozza az alacsony fizetésekkel, alacsony cégadókkal és magas lakossági adókkal versenyző feldolgozóipari társadalom megteremtését. Ez utóbbi azonban szükségszerűen bukásra van ítélve, mert a mai feltörekvő társadalmak bérszínvonalával itt, Európa közepén lehetetlen versenyezni.
Az az oktatási rendszer, amit ma a kormány építget a nagyon szűk, adóforintokon képzett elit által irányított keveset kereső, alacsony életszínvonalon tengődő, sokat adózó munkásság és több millió nyomorgó szegény társadalmához vezet. A ma ismertetett elképzelések pontosan ezt az irányt tükrözik.
Kunhalmi Ágnes,
az MSZP elnökségi tagja
az MSZP elnökségi tagja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése