Mi, a Bács-Kiskun megyei Societas szervezetek tagjai úgy gondoljuk, 2012. március 15-ét, hazai történelmünk egyik legheroikusabb eseménysorának idei ünnepén nem ünnepelhetünk nyugodt szívvel. Mi több, mi, a Societas tagjai, fiatalok, talán még sohasem készültünk ennyire szorongó szívvel egyik legnagyobb nemzeti ünnepünkre.
Jövőnk teljesen bizonytalan, ahogy hazánké, a demokratikus berendezkedésére utaló nevétől megfosztott Magyar Köztársaságé is – amikor legutoljára elfogadható alkotmányos keretek között kormányozták, még ez volt a neve. Az államforma bizonytalansága tükrözi a létbizonytalanságot, a kiszolgáltatottságot és a teljes káoszt, amelyet az Orbán-kormány „rendteremtés” címén, másfél év alatt teremtett.
1848. március 15-ének ifjúsága közel hasonló helyzetben volt - hasonlóan nehéz, bizonytalan körülmények között készültek fel a küzdelemre, melyeket az is súlyosbított, hogy nem volt még fejlett érdekképviseletük. De tenni akartak és hittek abban, hogy a helyzet megváltoztatható, hogy a jövőt ők is meghatározhatják, hogy a hazug, zsarnoki hatalommal (márpedig a Habsburg-ház 1848-ban az volt) való megalkuvás nem lehet egy egész nemzet osztályrésze.
Petőfi Sándor, a költő és hazafi, a demokrata nemzedéke volt az, amely úgy döntött, hogy nem hagyja működni tovább a zsarnoki rendszert, mely elfojtotta a fejlődés, a haladás kibontakoztatására létrejött kezdeményezéseket.
Ha vannak, vagy még inkább lesznek napjainknak Pefőfijei, akkor ők az utcákon, a korénál demokratikusabb eszközökkel és sokkal hatékonyabb érdekképviseletekkel küzdenek ügyeikért. Ők biztosan ott vannak az antidemokratikus, autokrata rendszert kiépítő második Orbán-kormány tevékenysége ellen tüntetők között. Egy olyan rendszer ellen síkra szállva, amely beszennyezte ezt az ünnepet azzal, hogy azokat, akik nem úgy akarják ünnepelni, ahogyan ők, hazaárulónak bélyegezze, nemzeti identitásuktól fosztva meg őket.
Az 1848-as hatalomhoz hasonlóan a feudalista örökséget (napjaink konzervatív-reakciós „szellemét”) képviselő mai Orbán-kormánya rafinált eszközökkel lép fel a mai „márciusi ifjak” elhallgattatására.
Mi azonban ezt nem hagyhatjuk!
Mozgalmunk minden eszközzel kiáll a magyar demokratikus hagyományokért, amelyeknek talán csak egy hasonlóan heroikus és nagyszabású eseménysor volt az újabbkori magyar történelemben: az 1956. október 23-án kitört forradalom és szabadságharc, amelyhez kapcsolódik 1989. október 23-a is, a Harmadik, jelenleg legitimitásában (remélhetőleg ideiglenesen) meghazudtolt és megcsúfolt Magyar Köztársaság kikiáltásának a napja.
A Bács-Kiskun megyei Societas elnökeként, jómagam megyém jelentős demokratikus-függetlenségi (’48-as) hagyományait is képviselve, szeretném bejelenteni, hogy nem hagyjuk annyiban a Magyar Köztársaság megfosztását demokratikus arculatától. Nem tűrjük a munkavállalók jogfosztottságát, szociális rendszerünk összeomlását, a demokratikus párterők ellehetetlenítését, a magyar baloldaliság sárba tiprását és tevékenységünk „hazaárulásnak” bélyegzését, s mindenekfelett nem hagyjuk a magyar fiatalok szabadságának korlátozását, röghöz kötését, középfokú tanulmányainak megnehezítését és a felsőfokúak ellehetetlenítését.
S ugyanígy nem hagyhatjuk annyiban megyénkben a munkanélküliek és a fiatal munkavállalók kilátástalan helyzetét, a szociális és önkormányzati keretek leépülését, az itteni „kiskirályok” – polgármesterek és képviselők – mondhatni, zsarnoki uralmát.
Ezért, és megyém Societas-tagjainak nevében van szerencsém bejelenteni, hogy a mai, jelképes naptól, március 15-étől útjára indítjuk az egész megyét bejáró körutunkat, „roadshow”-nkat, ahol közösen próbálunk majd válaszokat és megoldásokat keresni, a megye és az ország kilátástalan helyzetére, s ahol tudatjuk megyénk fiataljaival: van még remény. Mi több, nagyon is sok remény van. Ezt jelképezi a nagyszabású, havi két-három állomást magába foglaló körút utolsó napja, október 23, a Harmadik Magyar Köztársaság születésnapja, mely tulajdonképpen beteljesítette 1848. örökségét is, s amely emlékeztethet minket arra, hogy, ha „ezer feje is van a zsarnokság hidrájának” (ahogy 1848-ban a Habsburg-házról beszéltek), Magyarország hamarosan ismét Köztársaság lesz.
Mert a demokrácia mindig győzelmet arat a zsarnokság fölött!
Eszik Bence
Societas - Baloldali Ifjúsági Mozgalom Bács-Kiskun megyei elnöke
